EzoTOP

Az egyik legjobb nevelõ...

A pénz funkciója, természetesen nem csak gazdasági értelemben, meglehetõsen fontos. Hányan okolják a pénzt sorsuk szerencsétlenségéért, hányan hajlandóak szinte mindent ezen keresztül nézni és értékelni, hányan küzdenek azért hogy egyre több és több jusson belõle, hányan néznek irigykedve arra, akinek van vagy pontosan ellenkezõleg: szánalommal, lenézõen arra, akinek nincs belõle sok.

A pénz az egyik legfontosabb áldozati elem karmikus fejlõdésünk érdekében. Hasonlóan kell ezt értelmezni, mint mondjuk a parlagfû esetében is, amelyet a test allergikus tüneteit kiváltó fõbûnösnek kiáltanak ki. Természetesen megtehetjük azt, hogy sorsunkért (betegségeinkért) külsõ dolgokban keressük az okokat, legfeljebb teszünk némi vargabetût (vagy akár többet is), amíg eljutunk a megoldáshoz.

A nõk ún. pénzéhsége teljesen természetes és áttételmentesen fakad vállalt fõfunkciójukból. A nõk vágya az anyagi biztonságra, a kényelemre épp oly természetes, mint ahogy az is, hogy ennek megteremtése férfifeladat. A nõ pénz utáni vágya többnyire építõ, serkentõ. Amennyiben ez azonban túllép egy bizonyos mértéket (azaz elszabadul a ló), akkor éppen a férfi lesz az, aki tud korlátokat szabni. Ha egy férfi vágyik a pénzre, az hasonlatos ahhoz, mintha - népesen szólva - a sült galambnak a szájba történõ repülésére építené sikereit... A passzív férfi törvényszerûen sikertelen és egyben pénztelen is többnyire.

Érdekes megvizsgálni különbözõ jellemzõ eseteket, ám ez alkalommal maradjunk az egyik legjellemzõbbnél: gazdag idõs pasi - csinos fiatal nõ felállás. A pénznek itt többszörös nevelõ funkciója van jelen, mivel egy bizonyos idõ eltelte után automatikusan generálja a legkülönbözõbb problémákat. A pénz karmikusan dolgozni kezd, elkezdi komoly nevelõmunkáját. Elõszöris neveli azt a minden bizonnyal idõsebb nõt, akit a gazdag pasi otthagyott a csinibabáért. Másodszor neveli az ifjú kedvest, mert környezetének megvetésével kell számolnia, miközben valószínûleg igazi férfit nem is talál ebben a gazdag krapekben. Harmadszor neveli ez utóbbit, mert állandó félelem és kétely közepette kell kedvesét kezelnie, hiszen egyáltalán nem lehet biztos annak õszinte érzelmeiben.

Különösen fontos missziója van a pénznek akkor, ha eme ifjú menyecskének van egy szegény, ám annál jóképûbb, korban hozzáillõ szeretõje. Ekkor ugyanis a sok pénz elkezd szépen szivárogni egy másik csatornába. Még az is lehet, hogy oda, ahol arra nagyobb szükség van. Aztán jöhet egy fordulat, amikor a gazdag pasi gyanút fog, és kedvesét keményen korlátozni kezdi. Aranykalitkában élni az egyik legnagyobb életfeladvány, de nem megoldhatatlan...

Leszületése elõtt a lélek néhány nagyon fontos döntést hoz meg, melyek között az egyik éppen az, hogy férfiként avagy nõként kíván tapasztalatokat szerezni ebben az életében. Ez a döntés karmikus szintû, alóla kibújni nem lehet. Ez a döntés saját, mindenekfeletti és igazságos. A magzat megfogantatásának pillanában ez a döntés testi szinten is megpecsételõdik, visszavonni tehát már nem lehet. Az utólagos reklamáció teljesen értelmetlen. Amikor a gyermek megszületik, attól a pillanattól kezdve mûködésbe lép a szabad akarat mechanizmusa, azaz a tévedés lehetõsége. A külsõ környezet hatása alól azonban kibújni nem lehet, éppen ezért ennek igen jelentõs szerepe van a nemi identitás kialakulásában is. Ha a szülõk (fõként az apa) fiút várt(ak), akkor a lányból is óhatatlanul azt fog(nak) faragni, és ez valamilyen szinten meg is valósul. Mindezzel sikerült elérni azt, hogy a leánygyermek egyik legfontosabb karmikus funkcióját nem fogja ellátni, tehát a tapasztalatszerzésnek egy sokkal nehezebb útját kell majd bejárnia. A másik - megintcsak jellemzõ eset, amikor a nõk úgymond önmegvalósítanak. Hiszen miért ne lennének képesek ugyanarra, mint a férfiak? Hmmm... Persze a kardhüvely is képes karddá válni bizonyos szinten, csak éppen a fõ funkciójának nem fog megfelelni. És ráadásul kardnak pedig csapnivaló lesz. Pedig micsoda nagyszerû kardhüvely lehetne...

Az immunrendszer több funkciót is betölt: elpusztítja az ártalmasnak ítélt élõ organizmusokat, semlegesíteni képes bizonyos mérgezõ anyagokat, lebontja az öreg sejtjeinket az újjáépítéshez, méregteleníti és tisztítja a testet, védekezõ anyagokat halmoz fel, immunissá képes tenni a szervezetet bizonyos már leküzdött antigének ellen. (Antigén = baktérium, vírus, káros idegen anyag, meg nem emésztett fehérje, stb.) Kétféle védekezõ mechanizmusra képes: vagy általános védelmi, vagy egyedi és kizárólag egy bizonyos antigén ellen. Az életünk során különféle fertõzésekkel találkozva immunis védelmet alakít ki ellenük külön-külön.