Anyaság v. meddõség?
Ituna írta:
"Konkrétan erre nekem az a véleményem, lényegét a végeredményt tekintve ugyanazt jelenti a vetélés és az abortusz.
Exclamation Az egyik tudattalatt müködik és öntudatlan gátak végett nem vállalja fel a gyermekáldást, a másik többé-kevésbé tudatosan hárítja az anyaságot."
Kedves Ituna!
Ha valaki be szeretne menni egy ajtón, és közvetlenül elõtte azt tapasztalja, hogy bent nincs rá fogadókészség, akkor valószínûleg önként visszafordul és megvárja, amíg eljön a belépés ideje. Ha viszont valaki bizalommal indul befelé, mert érzi, hogy ott most rá fontos feladatok várnak, s mielõtt belépne az ajtón, durván visszatoloncolják, akkor ott egy merõben más helyzetrõl van szó. Amíg a spontán vetélés a leszületendõ gyermek lelkének döntése egy magasabb tudat szintjén, addig az abortusz egy megállapodás durva felrúgása az anya részérõl a karma mûködése szintjén. Az elsõ esetben arról van szó, hogy a lélek menet közben úgy látja, hogy az anya nem tud még kaput nyitni számára a földi leszületésre, a környezet még nem kész a fogadására; addig a második esetben a lélek minden igyekezetével azon van, hogy átléphesen e kapun, ám az anya, illetve az õt fogadó környezet döntésével egyoldalúan visszatoloncolja õt...
Anyaság v. meddõség? - Karmikus következmények
Ituna írta:
"...mégiscsak rajtam múlik az egész!Exclamation"
Kedves Ituna!
Igen, valóban rajtad, rajtunk (férfiakon is) múlik az egész. S hogy ez mit, milyen mélységû feladatokat jelent, azt az alábbi ábrával próbálom szemlélteni:
A spontán vetélés és az abortusz egy-egy gömbölyded forma, melyek jéghegyként úsznak a vízben. Ami föntrõl látszik az nem más, mint a mi életünk földi (fizikai) megnyilvánulása. Ebbõl a szempontból a kép csaknem azonos a két esetben, hiszen a gyermek végül is nem született meg.
Az események által kiváltott karmikus következmények tekintetében csak annyiban van hasonlóság, hogy mindkét esetben még van tennivalónk, ám abortusz esetében e karmikus feladattömeg jóval nagyobb terheket jelent, mint egy spontán vetélés esetében. Ha egy lélek leszületni kíván, le is születik mindenképpen. Egy abortusz nem tántoríthatja el ettõl, sõt attól sem, hogy másként leszületve gyakorlatilag egy egész életen át karmikus kapcsolatban legyen az eredetileg kiválasztott szülõkkel. És nemcsak az anyán múlik mindez...
Anyaság v. meddõség? - Sorozatos vetélés
pius írta:
"utána néztem pár oknak"
Kedves Pius!
Az asztrológiai megközelítést meghagyom azoknak, akik ezt alkalmazzák, magam más módon próbálom értelmezni a földi életünk megnyilvánulásaiban rejlõ üzeneteket.
A sorozatos spontán vetélés egy olyan állapot, amikor a nõ kellõen vágyik a gyermekre, ám a befogadó környezet még nem megfelelõ a lélek számára. Lényeges, hogy a nõ vágyik a gyermekre és nem akarja azt, minthogy az akarat hegyes és szúr (ily módon lehetetlenné teszi a megtermékenyülést), a vágy pedig elterül és kitárulkozik (tehát befogad). Hiába azonban a vágy, ha a befogadni szándékozott lélek valami miatt nem érzi jól magát ott. S vajon mitõl ne érezné? Nos ennek nagyon sok oka lehet, de valamennyi közös jellemzõje egy olyan energetikai közeg jelenléte, amely lehetetlenné teszi a földi világba való belépést. Ez az energetikai közeg nem más, mint lerakódott ítéletek (túlzott aggódás, félelem, irigység, túlzott féltékenység stb.) halmaza.
Ugyanezen energetika testi szintû megnyilvánulásaiként kezelendõk mindazok az ún. okok, melyeket magad is felsoroltál.
pius írta:
"ez azt jelenti, hogy a spontán vetélés is "karmikus terheket" von maga után?"
Szia Pius!
Igen, minthogy minden általunk kellemetlennek ítélt esemény az életünkben karmikus teher. Felodása abból áll, hogy elfogadjuk ezt az állapotot és nem hibáztatunk érte senkit és semmit. Ha azonban a nõ ilyenkor önmagát hibáztatja, bûntudata van vagy bármilyen más - külsõ -körülményt hibáztat, akkor ez a teher nemhogy csökken de még tovább is nõ. Ha viszont elfogadja ezt az állapotot, megértvén, hogy a baba érkezésének mégsem jött el az ideje, akkor a spontán vetélés karmikus terhe lényegében már meg is szûnt. üdv,
Szex a párkapcsolatokban.
Az orgazmus sohasem lehet cél, az csakis eszköz önmagunk megéléshez. Az orgazmusorientált szex kevésbé hatékonyan vezet igazi és tartós (multi-)orgazmushoz, mint az orgazmuskerülõ (szándékú) szex. Ez karmikus értelemben (is) nagyon érdekes téma, néhány mondatban képtelenség mélyebb gondolatokba bocsátkozni. Ehhez mindenekelõtt tisztában kell lennünk karmikus funkcióinkkal, úgy mint férfi és úgy mint nõ általában, illetve egy adott férfi-nõ kapcsolatot illetõen is (más relációkról nem is beszélnék, mert az egy másik, meglehetõsen specifikus téma). Férfiak esetében az igazi orgazmus mindenekelõtt ejakulációmentes, amely máris ellentétben áll sok korábbi megközelítéssel. Az ejakuláció karmikus funkciója ugyanis nem önmagunk megélése, hanem egy új lélek testet öltésének legelsõ lépése. Nõk esetében pedig az igazi orgazmusnak gyakorlatilag nincs köze a klitoriszhoz, a klitorisz ugyanis a nõ „férfitagja"...
Rengeteg dolgot lehetne még ezzel kapcsolatban elmondani, ám ezt - amint erre már utaltam - kicsit messzebbrõl kellene megközelíteni, annyira messzirõl, hogy offtopicnak tûnne...
Szexuális aberráció, pedofília (az amstetteni rém kapcsán)
Szexuális aberráció, pedofília
A lélek leszületéséhez földi testre van szükség. Ahhoz, hogy földi test keletkezzen két, már korábban leszületett földi test szükséges, egészen pontosan két értett, ellenkezõ nemû földi test. E két testet az általuk nemzett új testen át megbonthatatlan karmikus kötelék kapcsolja össze. A földre leszületett minden egyes lélek egy bonyolult karmikus kapcsolati háló adott csomópontjában helyezkedik el. Ez a háló egy nagy karmikus gépezet megbonthatatlan részét képezi, a Mindenségnek azt a részét amely lehetõséget ad a leszületésre, a lélek tapasztalatszerzés útján történõ fejlõdésére. E karmikus kapcsolati háló szövése férfiként élõ férfiakra és nõként élõ nõkre van szükség, azaz a nemiséggel kapcsolatos karmikus fõfunkció sértetlen teljesítésére. A férfi és a nõ ezért eredendõen vonzódik egymáshoz, egymást kiegészítve és egymással egygyé válva megvalósítván a létezés és a teremtés örök harmóniáját.
