Asztrálprojekció
Kivétel nélkül mindenki elhagyja saját testét alacsony energiájú kivetítés ("projekció") formájában, amikor alszik. Ezt alvás közbeni projekciónak nevezem. Az asztráltest néhány inch-re (1 inch = 2,54 cm) lebeg a fizikai test fölött, akár egy madzagon tartott luftballon. A fizikai test alvási pozícióját veszi fel, és ennél messzebbre nem távolodik. Amikor az asztráltest elkülönült, onnantól képes álmokat létrehozni. Ez az a természetes alvási/álmodási folyamat, amelyet mindannyian ismerünk. Ezalatt a világmindenség (Föld) kollektív (álom-)tudatában vagyunk. Ez az "álom-tó" rétegekre osztható. A személyiségünknek megfelelően (spirituálisan/morálisan/stb. fejlett valaki), olyan szintre fogunk megérkezni, amihez leginkább közel érezzük magunkat. Ezeket a szinteket köznyelven "sík"oknak nevezzük, vagy köztes síkoknak. Ezzel a párhuzammal csak az az egy baj van, hogy amikor az egész koncepció lényegét próbáljuk felfogni, teljesen összezavar.
Hogyha öntudatodra ébredünk alvás közben, és az fölött valami ellenőrzéshez is jutunk, mint az ún. "tiszta álom" közben, akkor mozoghatunk a szintek között. Habár van egyfajta ellenőrzésünk ilyenkor a szintek megválasztásában, de az igazi valós lét szintjére nem tudunk kerülni ezzel az asztrális tudattal. Az álom-sík vagy asztrálsík összevissza, minden-a-feje-tetején világában találjuk magunkat, ahol minden lehetséges, de semmi sem valószínű illetve elfogadható.
Amikor az asztrális énünk "teljesen tudatos" kivetítését végezzük akkor az a valós világba történik, nem pedig valami asztrálvilágba. Ez hosszú ideig félreérésre adott okot. Amit legtöbben asztrálkivetítésnek hisznek, az valójában "tiszta álom", ami teljesen mást takar.
Sok szerző állítja, hogy minden éjjel a világban bolyongunk, asztrálprojekció (AP) segítségével. Ez egyszerűen nem így van. Az asztrális valónkban a világ elég magányosnak tűnik, alig találkozunk másokkal, azok is inkább csak a projekció és a létrehozás köztes állapotában vannak. Ez akkor történik meg, amikor elveszítjük az ellenőrzésünket egy tudatos testen kívüli élmény során. Ezt Alice Csodaországban - effektusnak nevezem. Ez egy hathatós akadály a nem megfelelően gyakorlott elme számára.
Az asztrális formánkban egy hihetetlenül erős "teremtő" képességgel rendelkezünk, amit általában álmok létrehozására használunk fel. A fizikai világ bilincseitől megszabadulva egész világot teremthetünk, és gyakran meg is tesszük. Ez a kreatív képesség a probléma, és ez az oka sok, az APval kapcsolatos félreértésnek.
Az AP során ugyanolyan természetes akadállyal találkozunk, mint a pszichikai képességek bármely más formájában. Az Alice-effektus a valós világba történő projekció időtartamát legtöbb esetben pár percre korlátozza, kivéve akkor, ha a gondolat- és energiaszintjeink fölött erős kontrollunk van. Ha nem volna ilyen akadály - gondoljunk csak bele -, emberek milliói röpködnének a világon egész nap, nem lenne magánélet, nem lennének titkok. Ez egy boldogtalan világ lenne, amelyben egyikünk sem élne szívesen.
Mi történik egy teljesen tudatos AP során, ha nem tudjuk kontrolálni a tudatunkat és energiá(i)nkat? Igen, az AP egy bizonyos pontja után az élmény kicsusszan az ellenőrzésünk alól, és a jól ismert dolgok rossz helyen kezdenek feltűnni. Ajtók, ablakok, bútorok; új szobák jelennek meg, stb. A tudatalatti elménk elkezdett "létrehozni", vagy pedig az élmény átúszik az álom-síkra. Ettől kezdve már semmi sem valós többé, az egész az álom-sík-szintek és a valós világ másolatának a keveréke. Ide vetíthetjük magunkat, és egész addig hisszük hogy ez a valós világ, ameddig valami nagyon oda nem illővel nem találkozunk.
Még egy dolog: a szintek keleti koncepciója; a fizikai, asztrális, mentális, buddhikus, atmikus, stb., nagyon is valósak. Kicsit azonban zavarosak ezek, és keverednek az asztrálprojekció nyugati koncepciójával. Ezek a tudatosság különböző szintjei, nem pedig síkok. Amikor AP-t végzünk, nem emelkedik a tudati szintünk, ez ugyanaz, mint amikor ébren vagyunk. Ezek a "magasabb" szintek csak a tudatosság emelésével érhetőek el, nem lehet egyszerűen csak úgy oda projektálni. Ez az AP egy teljesen más formája. Én voltam ezeken a magasabb szinteken, és igen nehéz megmagyarázni, elmesélni, inkább meg kell tapasztalni őket. Normál esetben ezeket a szinteket mély meditáció során tudjuk elérni.
Annak érdekében hogy elérjük őket, egy bizonyos képességre van szükség, amely lehet kifejlesztett, vagy velünk született képesség.
Az asztráltest kivetítése (AP, AsztrálProjekció) egy automatikus reflex, a testünkben és elménkben rögzülve. Hogy működésbe hozzuk, három fő feltételnek kell teljesülnie.
- Annak a képessége, hogy testünket 100%-ig relaxált (ellazult) állapotba hozzuk, miközben ébren maradunk (öntudatunknál).
- Képesnek kell lennünk arra, hogy az (ön)tudatunkat (annak középpontját) kiemeljük a testünkön kívülre.
- Elég mentális és pszichikai energiánknak kell lennie ahhoz, hogy fenntartsuk az ellenőrzésünket a projekció felett, és ne csusszanjunk át álom-állapotba.
Ezek együtt működésbe fogják hozni az AP automatikus reflexét egy teljes energiájú AP-hoz. Van néhány kisebb, nem ennyire lényeges feltétel is, amelyek inkább az adott körülményektől függnek.
Relaxáció
El kell sajátítanunk egy, a teljes testet ellazító gyakorlatot. Ha már ismerünk egy ilyet, az is meg fog felelni. Üljünk le egy székbe, és lazuljunk el. Kezdve a lábakkal, feszítsük meg majd lazítsuk el őket. Folytassuk ezt a vádlival, combokkal, csípővel, hassal, mellkassal, karokkal, nyakkal és arccal. Néhányszor ismételjük el, mígnem teljesen ellazul egész testünk. Mélyen és lassan kell lélegezni végig a gyakorlat folyamán, hogy tudatosuljon a lélegzet amint belép és amint elhagyja a testet.
Képzeletbeli kezek
Képzeljük el, hogy van két képzeletbeli kezünk. Felfele mutató mozgással simogassa magát ezekkel a kezekkel, a lábfejtől felfelé a lábakat, újra és újra, egymás után többször. Próbálja ellazítani a őket, és érezze, amint ellazulnak. Ezt a gyakorlatot kell ezután folytatni a törzs középpontjával, különös figyelemmel a csakrákra. Ez a képzeletbeli kéz technika segítségünkre lehet a testünk különböző pontjainak tudatszintjének megemelésében is. Próbáljon önmagából minél többet (amennyit csak tud) ezekbe a kezekbe helyezni, képzelni.
Energia emelés
Amint a lábon felfelé halad a mentális (képzeletbeli) kezeivel, képzelje el, lássa maga előtt amint megfogja, megragadja azt az energiát ami ott áramlik (a lábakban), és próbálja fölfelé emelni önmagában. Ez a természetes útja a benne áramló pszichikai- (vagy élet-) energiának. Kis gyakorlással máris érezni lehet, amint ez az energia ott áramlik, folyik, bennünk. (rajtunk keresztül). Ez szó szerint feltölt , mint egy akkumulátort.
Csakrák
Ezek elhelyezkedése:
- a gerinc alapjánál, az ánusz és a nemi szervek között
- kicsivel a köldök alatt
- "solar plexus" azaz napfonat, egy tenyérnyivel a köldök felett
- szív-csakra a mellkas közepe
- a torok
- homlok
- korona-csakra, a fej teljes teteje, a hajvonal felett egy kicsivel.
Méretük kb. mint a kézfej, kivéve a korona-csakrát, amely nagyobb.
Csakra-stimuláció
A csakrák az energiaátalakítás központjai. Minden csakra a bolygó nyers élet-energiáját alakítja át. Az energia-emelés közben, amit a képzeletbeli kezekkel végzünk, képzeljük el amint kinyitjuk a csakráinkat, ezeken keresztül emeljük tovább és tovább az energiát, sorra a következő és következő csakráig, és így tovább. Ezt néhányszor el kell ismételni. Először talán semmit sem fog érezni, de a hatása ettől még megvan. Kis gyakorlás után pezsgés- vagy pulzálás-szerű érzés fog keletkezni a bőr alatt.
FONTOS: a gyakorlat után, éppúgy ahogy képzeletben kinyitottuk, be is kell csukni képzeletben a csakrákat.
Ellenőrzés
Ezeknek a gyakorlatoknak a során folyamatosan ellenőrizni kell az izmok állapotát, és ha szükséges, újra ellazítani azokat. Általános probléma az energia emelése (testen belül felfelé húzása, emelése) közben, hogy az izmok automatikusan megfeszülnek. Tartsuk észben: ezek a gyakorlatok mentálisak, a testnek közben teljesen ellazultnak kell maradnia.
Pont-emelés
Hogy az öntudata pontját meg- (ki-) emelje, képzelje el magát saját maga előtt 1-2 lábnyira (kb. fél méter). NEM egy alakot saját maga előtt. ÖNMAGA van a fizikai teste előtt. Arra gondoljon: a fizikai teste saját maga mögött van. Ez egy kicsit szokatlan, de meg fogja szokni elég hamar. Nem kell megfeszíteni az izmokat ez alatt. A test megpróbál "fizikailag" engedelmeskedni, ezt nem kell hagyni.
Mentális (tudat-) állapot
A felszíni gondolatok teljesen ezekkel a gyakorlatokkal lesznek elfoglalva, úgyhogy eddig a pontig semmilyen mentális gyakorlatra nincs szükség. Amikor ellazultnak érezzük magunkat, a test elnehezül, és egy "könnyű" transzba kerülünk. A többi gyakorlatot ekkor el kell hagyni, és a tudatos légzés gyakorlatát kell alkalmazni, hogy elkerüljük a gondolatok elkalandozását.
Tudatos lélegzés
Érezze a lélegzetét kilégzés közben, és érezze kilégzés közben. Belégzésnél a képzeletbeli kezekkel emeljen energiát az alap-csakrából a szív-csakráig. Figyelem: ha ennél a pontnál vibráció kezdődik a testben, ne projektáljon még, hanem mozgassa a kezét egész finoman, és szép lassan térjen vissza normál tudatállapotba.
Ezeket a gyakorlatokat naponta kell végezni. Néhányukat bárhol lehet csinálni, ahol van pár perc szabadideje az embernek. Idővel a test (ha erre kondicionálja), gyorsan és könnyen fog válaszolni. Gyakorlással képes lesz arra, hogy a testét TELJESEN ellazítsa csupán pár perc leforgása alatt. Ez a tréning lecsökkenti a teljesen tudatos AP eléréséhez szükséges időt.
/részlet Robert Bruce - Asztrálprojekció című könyvéből/
További információk
- E-book Robert Bruce Asztrálprojekció I.
- Megvásárolható Hasonló témájú könyv
- További könyvek
- További érdekes oldalak
Vibrációk
Nemrég egy szellemi tanító azt mondta nekem, hogy minden a vibrációkról szól. Ezen az állításon gondolkodtam néhány hónapig, egész mostanáig. Hogyan függhet ez össze a jelen céljainkkal és a személyes növekedésünkkel? S végül elkészítettem ezt az irományt, amely arról szól, hogy az én véleményem szerint a vibrációk tanulmányozása milyen új utakra vezethet bennünket és miféle önismeretre tehetünk szert általuk.
Kezdõ asztrálutazók 5 tipikus hibája
Az 5 test
A keleti ezoterikus jóga szerint az embernek nemcsak fizikai teste van, hanem még néhány más egymást átfedõ, multidimenzionális teste is. E testek elnevezései kultúránként változnak, de általában öt testet különböztetnek meg.E testek elnevezései a következõk:
1. fizikai test
2. étertest vagy elektromágneses test
3. asztráltest vagy érzelmi test
4. mentális test
5. kauzális test (a lélek lakhelye)
Az asztrálprojekció áttekintése
Az asztrális projekció, vagy ismertebb nevén testen kívüli élmény (OBE - Out of Body Experience), egy olyan jelenség, ami mostanában egyre nagyobb népszerûségnek örvend, és az utóbbi évtizedekben lett tüzetesebben tanulmányozva. Míg a világ népességének jelenleg csak egy kis része tud az OBE-ról, ennek ellenére napról napra egyre többen tanulnak e témáról. Viszont csak egy töredéke ezeknek az embereknek az, aki ténylegesen is csinálja. Mi is pontosan az asztrális projekció? Lehet, hogy hallottál róla a barátaidtól, esetleg olvastál róla az interneten, vagy talán már tapasztalatokat is szereztél e téren. Az asztrális projekció az éber tudat ideiglenes elszakadása a fizikai testtõl, amely egy önmagunk által létrehozott transzállapot vagy egy egyszerû álom során jön létre. Egy elmélet szerint, alvás közben minden ember és állat elhagyja a testét. Az emberek minden éjjel megtapasztalják az OBE-t, csak aztán nem emlékeznek rá. Ezért az úgynevezett árnyék-memória a felelõs. Az árnyék-memória gyakran az agy egy elérhetetlen részébe rögzíti az adatokat, s ez azt eredményezi, hogy nem emlékezünk az álmainkra és testen kívüli élményeinkre. Az egyén felébred és tudja, hogy álmodott valamit vagy projektált, de mégsem tud rá visszaemlékezni, még hatalmas erõfeszítések árán sem. A lényeg az, hogy minden ember projektál, csak aztán nem emlékszik rá. Azok, akik nem születtek a tudatos projektálás természetes képességével, az asztrálprojekciót gyakran túl nagy kihívásnak gondolják, és azt hiszik, hogy ez egy nagyon bonyolult dolog, és szinte lehetetlen az elõidézése. A tudatosan elõidézett projekciót nem olyan bonyolult megvalósítani, mint ahogy azt a legtöbb ember gondolja. Egyszerûen csak elõ kell készíteni az elmét, valamint a szellemi és a fizikai testet a kilépésre.A 7 asztrális szint
Ezen írásunkban az asztrális világ egyik felosztásáról próbálunk meg leírást adni. A helyzetet nehezíti az a tény, hogy sokféle felosztás létezik, sokféle szempont szerint. Ezek persze nem zárják ki egymást, de fennállhat az a veszély, hogy a felületes szemlélõt összezavarja az elétárt valóságok sokszínûsége. Másrészrõl az asztrális világ - természete miatt - mindenkinek más képként és szimbólumként jelenik meg. Azonban mindezek ellenére is szükség van egy lehetõségeinkhez mérten objektív leírásra. Célunk ennek véghezvitele.Az asztrális világ a lélek lakóhelye. A két, itt ható alapvetõ erõ a rokonszenv és az ellenszenv, a vonzás és taszítás. Minden forma ezekbõl épül fel, és jellegét a kettõ aránya szabja meg. A lélek mint kapocs segíti a szellem és a test kapcsolatát, kiegyenlítve a köztük lévõ rezgéskülönbséget. Ha nem lenne lélek, akkor a szellem képtelen lenne testet ölteni a fizikai világban. A halál után a lélek és a szellem kapcsolatát az szabja meg, hogy a lélek mennyire maradt földi vágyaktól terhelt. E kapcsolat határozza meg azt is, hogy a hét szint közül melyikbe kerül a lélek. Ha a földhöz kötõ vágyak még erõsek (szenvedélybetegségek, materialista gondolatok stb.) akkor a lélek rezgése inkább a Földhöz köti. Így erõs tisztításra van ahhoz szüksége, hogy a szellemmel való kapcsolata helyreálljon. Persze ez a behatás nem marad nyom nélkül a szellemben sem, így a következõ inkarnációban mindenképpen meglesznek a kiegyenlítésre való hajlamok, karmatikus történések formájában. A Golgotai Misztérium óta lehetõség van a köztes létben való fejlõdésre, de a földi vágyakat csak fizikai inkarnációban lehet hathatósan ledolgozni. A lélek és a szellem együtt halad át ezen asztrális szinteken, és amikor a lélek megtisztult, a szellem akkor szabadulhat meg és haladhat tovább a mentális világok felé. Ide a lélek már nem tudja követni õt.
Alvási paralízis
Ezzel a jelenséggel (tudatállapottal) valószínűleg sokan találkoztak már. Ez még nem asztrálprojekció, de már nem is sima álom. A katalepsziás tudatállapot (alvási paralízis) akkor jön létre, amikor a tudatunk már elszakadt a fizikai testünktől és rákapcsolódott az étertestre, de még nem nincs teljesen az asztráltestben. Az étertest ilyenkor még nagymértékben kapcsolódik a fizikai testhez, így az irányítás java a fizikai test kezében van. Klinikai pszichológusok ezt az állapotot/jelenséget alvási paralízisnek nevezik, de ez téves meghatározás. Õk ezt az állapotot a REM alvási fázis egy fajtájának gondolják, és szerintük a tudat ilyenkor nem kommunikálhat a külvilággal, nem szerezhet tudomást a körülötte lévő eseményekről illetve dolgokról, esetleg csak hallucinálhat. Amikor az alvási paralízisről olvastam, csak mosolyogtam, mivel egy csomó tünetet nem vettek figyelembe.Ezek a tünetek:
- belső remegés, vibrációk
- lebegő érzés, úgy érzed mintha a testeden kívül lennél
- más entitások érzékelése a szobában vagy a közelben
- a csukott szemhéjon keresztüli látás képessége
A kémiai folyamat, amely előidézi a katalepsziás tudatállapotot, a REM fázissal kezdődik. A REM alvási fázist pedig az agyalapból azaz a nyúltagyi hídból kiinduló impulzusok idézik elő. Ezek a jelek a látótelepbe (thalamus) utaznak, amely aztán az agykéregbe közvetíti őket. A nyúltagyi híd olyan jeleket is kibocsát, amelyek kikapcsolják a gerincoszlopban található neuronokat, és így átmeneti bénulást idéznek elő a végtagokban. Ez maga a katalepsziás állapot.
Mi történik ha valaki ilyen állapotba kerül? Valószínűleg nagyon megijed, és a félelem meggátolja a továbblépésben. Ezzel a félelemmel mindenképp szembe kell nézni, és le kell győzni azt. Ezen a hétvégén például ilyen állapotban ébredtem fel reggel, és éreztem, hogy van valaki a szobámban. Elfojtottam a félelmemet és "üdvözöltem". Ennek köszönhetően ez a találkozás egy nagyon kellemes élménnyé alakult, ellentétben az ezt megelőző ilyen élményemmel, amikor nagyon meg voltam ijedve. Ebből az állapotból megpróbálhatsz projektálni is. Pár nappal ezelőtt szintén ilyen állapotban ébredtem fel, és közöltem magammal, hogy nincs mitől félnem, azután pedig a harmadik szememre koncentráltam. A testem el is kezdett vibrálni, de nem tudtam kiverni a fejemből a gondolatot, hogy ilyen állapotban biztos nagyon sebezhető vagyok, és ezért pár percen belül abbamaradtak a vibrációk. Nagyon fontos tehát megtanulni irányítani ezt az állapotot és kifejleszteni azt a képességet, hogy kontrollálni tudjuk a tudatunkat ilyen állapotban is. Gyakorolj, és nézz szembe a félelmeiddel, mert ez az egyetlen út a továbbfejlődéshez.