Ászanák - A testtartásos gyakorlatok rendszere a jógában
Amíg hagyományosan megszokott tornagyakorlataink alapvetõen mozgásfázisok gyors ismételgetésén alapulnak, azaz dinamikusak, a jóga õsi rendszerében szereplõ gyakorlatok - az ászanák - inkább statikus jellegûek: kevésbé mozgásokra épülnek, mint inkább egyes testtartások, pózok alkalmazására.Ászanák - A testtartásos gyakorlatok rendszere a jógában
Amíg hagyományosan megszokott tornagyakorlataink alapvetõen mozgásfázisok gyors ismételgetésén alapulnak, azaz dinamikusak, a jóga õsi rendszerében szereplõ gyakorlatok - az ászanák - inkább statikus jellegûek: kevésbé mozgásokra épülnek, mint inkább egyes testtartások, pózok alkalmazására.Elsõ lépések a jóga útján
A jógagyakorlatok megfelelő hatása, sikere szempontjából nem egyszerűen csak nagy jelentőséggel rendelkezik a figyelemkoncentráció, hanem éppen hogy elengedhetetlenül szükséges is. Ha ugyanis a jóga gyakorlatainak elsajátítása, illetve végrehajtása közben hagynánk gondolatainkat szabadon csapongani, egyáltalán semmilyen eredményt, kedvező élettani hatást nem érhetnénk el végül. A jóga gyakorlat-rendszerének éppen az az egyik lényegi eleme, hogy test és tudat között alakít ki irányítottabb kapcsolatot, ami viszont lehetetlen volna magasabb fokú koncentráltság nélkül.Idővel ugyanakkor meglehetősen nagy jártasságot szerezhetünk figyelmünk adott tárgyra való koncentrálásában. Ehhez azonban a jóga tudatállapotokról alkotott néhány alapvető tanításával szintén tisztában kell lennünk.
A jóga mint gondolatrendszer ugyanis igen szemléletes elképzelésekkel rendelkezik az emberi tudat, elme (szanszkritül: csitta) különböző állapotait illetően: lényegében különböző fokozatokat különít el, amelyek az elme működése során merülnek fel, és amelyek lépcsőzetesen közelítenek egy magasabb rendű, abszolút-koncentrált állapot felé. Az egyes fokozatokat tehát alapjában a figyelem összpontosíthatóságának, illetve összpontosítottságának eltérő mértékei adják meg. Tulajdonképpen a jóga gyakorlásához is ezeken kell végighaladnunk, így az alábbiakban e tudatállapotokat tekintjük át röviden.
Ksipta - a szétszórtság állapota
A tudatnak ezt a legáltalánosabb állapotát mindenki önmagán is megfigyelheti. Ez az az állapot, amikor gondolataink rendetlenül, fegyelmezetlenül torlódnak, kavarognak a fejünkben. Ilyenkor a legkülönbözőbb külső ingerek villanhatnak át tudatunkon, azonban ezek egyikére sem figyelünk fel igazán intenzíven, pillanatról pillanatra változnak bennünk a hatások, benyomások és az ezekből születő hírtelen szándékok. Ilyen állapotban lehetünk például egy minden különösebb cél nélkül tett utcai sétánk alkalmával, amikor csak úgy belevetjük magunkat a városi forgatagba, amely lehet igen ingergazdag, ám figyelmünk mégsem koncentrálódik semmi meghatározottra.
Az elmének ez az állapota, amelynek kavargó zűrzavarában semmi sem tudatosodik hosszabb időre, az indiai hasonlat szerint olyan, mint a háborgó víz felszíne, a zavaros víztükör, amelyen még nem jelenhet meg tisztán a Hold képmása.
Viksipta - a szétszórtság megszakítása
Ha azonban figyelmünket egy bizonyos dolog erősebben felkelti, vagy ha egy ideig tudatosan valamilyen probléma megoldására, tervre, elképzelésre (vagy éppen egy jógagyakorlat végrehajtására) koncentrálunk, abban a pillanatban az elme egy magasabb állapotába léptünk: az általános szórakozottságot, szétszórtságot rövid ideig valamilyen koncentráció váltja fel. Ilyen helyzet állhat elő például, amikor valamilyen feladatot ténylegesen is odafigyelve végzünk el, és az eredményesség érdekében valóban hosszabb-rövidebb ideig egy meghatározott elemre összpontosítunk.
Az indiai gondolkodás ezt ahhoz hasonlítja, amikor a víztükör már valamelyest kisimult, ám a rajta megjelenő tükörkép még nem egészen szabályos.
Ékagra - az "egyhegyűség" állapota
Az előbbi két tudatállapottal szemben - amelyek lényegében egy átlagos, normális tudatműködésű ember éber állapotában mindenkor váltakoznak - az "egyhegyűség" állapotával már nem találkozhatunk bárkinél, bármikor. Erről az erős koncentrációt jelentő helyzetről csupán azután beszélhetünk, hogy valamilyen probléma figyelmünket lényegesen hosszabb időre, tartósan is lekötötte, és ennek folyamányaként mintegy megszállottan összpontosítunk az adott dologra, miközben elménk működését semmilyen külső vagy belső inger nem zavarja meg e szoros koncentrációban. A jógában alapvetően erre a tartós figyelemösszpontosításra lesz szükségünk.
Az indiai hasonlat szerint az elmének ez az állapota olyan, mint a tükörsima vízfelszín, amelyen végre egészen tisztán, torzítatlanul jelenik meg a Hold pontos képmása.
Niruddha - a "leküzdöttség" állapota
Az egyhegyűségnek létezhet egy még huzamosabbá és rendkívül élessé fokozott változata, amelyben minden külvilági inger tartósan megszűnik, - egyfajta teljes és tökéletes befelé fordultság alakul ki, és amely nem egészen normális elmeállapotra a jógik a legmagasabb rendűként tekintettek. Ennek azonban csak a tradíció felőli megközelítésben van szerepe, a jóga nyugati alkalmazásában viszont nem tekintik elérendő célnak.
A fentiekben felsorolt elmeállapotokon kívül még számos továbbit is megkülönböztetnek a jógában. Az egyes fokozatok újabb fokozatokra tagolódhatnak; újabb és újabb tudatállapotok rendelődnek a szellemi elmélyülés különféle stádiumaihoz, és más egyéb helyzetekhez (alvás, hipnózis, stb.) szintén.
A figyelemkoncentráció begyakorlása lényegében azon a tényen alapszik, hogy alapvetően minden egészséges ember képes valamilyen mértékben figyelme rövid ideig tartó összpontosítására, csupán ezen időtartam kitolására kell erőfeszítéseket tennünk.
Figyelemösszpontosító képességünk tehát koncentrációs gyakorlatok rendszeres végzésével tökéletesíthető. Ezek lényege a figyelem valamely pontra történő erőteljes irányítása, koncentrálása. Ilyenkor összpontosíthatjuk figyelmünket egy tárgy alakjára, színére, de koncentrációnk irányulhat akár egy hangra, hangszínre is. Elmélyedhetünk egy-egy részletben, majd koncentrálhatunk tárgyunk egészére; eközben pedig törekedjünk figyelmünket minél hosszabb ideig egy adott pontra irányozni!
A jógázáshoz alapvetően szükséges tudatállapotot - a korábban már röviden leírt ékagra állapotát - valójában csak lassú átmenet folyamán sajátítjuk majd el igazán, és ennek maximumát már ténylegesen csak a jóga rendszeres gyakorlása közben érjük el. Azonban addig is: a jóga első lépéseihez nélkülözhetetlen a koncentrációs képesség elemi szintű tudatosítása és begyakorlása, ami a továbbiakban is alapjaiban befolyásolja a jógagyakorlatok hatékonyságát.
Ellazulás, önlazítás a jógában
A savászana kifejezés megközelítõleg annyit jelent: "a halott testhelyzete". És ez az elnevezés jól össze is foglalja a jóga ezen egyik alapvetõ gyakorlatának lényegét. Végrehajtása közben ugyanis a jógázó a külsõ szemlélõ számára halotthoz válik hasonlóvá. Ha az illetõ végtagjait felemelik majd elengedik, azok éppen úgy esnek vissza, mintha élettelenek volnának. Emellett a gyakorlatot végzõ személy bizonyos mértékig érzéketlenné válik a külvilág ingereivel szemben is.Valójában persze a savászanának semmi köze sincs a halálhoz: ez az állapot sokkal inkább hasonlít a félig alvó állapotához, amikor a test már némileg elzsibbad, ellazul, az agy azonban még valamelyest éberebben mûködik, valamire összpontosítja gondolatfolyamatait.
A jógalégzés alapjai
A jóga légzõgyakorlatainak végrehajtásához lényegében ugyanazok az alapvetõ feltételek szükségesek, amelyek általában a jóga többi gyakorlatcsoportjához is. Értelemszerûen igen fontos, hogy a légzõgyakorlatokat friss, tiszta, jó levegõjû helyen végezzük. Lehetõség szerint a szabadban - erdõben, kertben - kezdjünk neki a gyakorlatoknak, de természetesen szobában, zárt helyiségben is megteremthetõk egy kiadós szellõztetéssel (10 percnyi kereszthuzat) a kellõ feltételek. Szintén lényeges feltétel még a csend, a kellemes hõmérséklet valamint a félhomály is - ezek nagyban hozzájárulhatnak a légzõgyakorlatok elsajátításához szükséges ellazulás és figyelemkoncentráció kialakításához, és ezzel a hatékonyabb gyakorláshoz.Hatha-jóga-pradípiká -bevezetés
Az olvasó a Hatha-jóga-pradípiká ("A hatha-jóga lámpása") címû indiai jóga-tankönyv elsõ olyan magyar nyelvû fordítását tartja kezében, amely az eredeti szanszkrit szövegbõl készült. A mû ma ismert formája hozzávetõlegesen a 15. századból származik, és szerzõségét a hagyomány egy Szvátmáráma nevû bölcs jóginak tulajdonítja. Szvátmáráma a jóga úgynevezett hatha irányzatát gyakorló és hagyományozó azon tanítványi lánc tagja volt, amely tudását a hindu Siva istenségtõl kapott kinyilatkoztatásra vezeti vissza: Siva, a Jóga Ura (Jógésvara) adta át a tant Matszjéndranáthának, õ pedig Góraksanáthának (Górakhnáthnak), aki Szvátmáráma mestere volt.
Elsõ tanítás
Hódolat a tiszteletreméltó Ádináthának,(1) aki a hatha-jóga tudományát tanította, mely, mint egy ragyogó lépcsõsor, a legmagasabb rádzsa-jógához(2) vezeti az arra törekvõket. || 1 ||
Meghajolván a tiszteletreméltó nátha-mester elõtt, Szvátmáráma jógi kifejti a hatha-jógát, kizárólag a rádzsa-jóga elérésének céljából. || 2 ||
Azok számára, akik a sokféle tan sötétjében tévelyegnek, és így nem ismerik a rádzsa-jógát, a kegyes Szvátmáráma elkészítette a hatha-jóga lámpását. || 3 || Matszjéndra, Góraksa és más mesterek birtokolják a hatha-jóga tudományát, s az õ kegyelmükbõl ismerte azt meg Szvátmáráma jógi is. || 4 ||
A tiszteletreméltó Ádinátha, Matszjéndra, Sábara, Ánandabhairava, Csaurangí, Mína, Góraksa, Virúpáksa, Bilésaja, || 5 || Manthána, Bhairava jógi, Sziddhi, Buddha, Kanthadi, Kórantaka, Szuránanda, Sziddhipáda, Csarpati, || 6 || Kánérí, Púdzsjapáda, Nitjanátha, Niranydzsana, Kapálí, Bindunátha, Kákacsandísvara, || 7 || Alláma, Prabhudéva, Ghódácsólí, Tintini, Bhánukí, Náradéva, Khanda és Kápálika: || 8 || mindezen hatalmas sziddhák(3) a hatha-jóga erejével megtörték az elmúlás hatalmát, s a világmindenségben élnek még ma is. || 9 ||
A hatha menedékhelye mindazoknak, akiket kínok gyötörnek, a hatha minden elkötelezett jóga-gyakorló számára olyan, mint a földet a hátán fenntartó teknõs.(4) || 10 || A hatha-jóga tudományát kiváltképp tartsa titokban a beteljesülést áhító: titokban tartva hatékony lesz, de hatástalan marad, ha felfedik. || 11 ||
A hathát gyakorló magányosan, egy kis kunyhóban lakjon, amely körül egy dhanusz (5) távolságra nincs se szikla, se tûz, se víz. Jól kormányzott, törvénytisztelõ vidéken éljen, ahol könnyen szerezhet alamizsnát, s nem éri veszedelem. || 12 || A hathát gyakorló sziddhák a következõképpen írták le a jógi lakhelyét: Egy kis ajtaja van, nincs rajta semmiféle üreg, lyuk vagy nyílás, se nem túl magas, se nem túl alacsony vagy hosszú, tehéntrágyával alaposan felkent, makulátlanul tiszta, férgektõl mentes, mellette egy szentély, egy oltár és egy kút áll. Az egészet kerítés veszi körül. || 13 ||
Ilyen kunyhóban éljen, minden gondtól mentesen, csak a jógát gyakorolja, mégpedig a mester tanítása szerint. || 14 || Túlzott táplálkozás, erõlködés, fecsegés, fölös szabályokhoz való ragaszkodás, emberek társasága és állhatatlanság: eme hat dolog teszi tönkre a jógát. || 15 ||
Kitartás, elszántság, szilárdság, valós tudás, szilárd meggyõzõdés és az emberek társaságának kerülése: eme hat dolog által a jóga beteljesül. || 16 ||
Íme a fõbb és kisebb szabályok:
Nem-ártás, igazmondás, nem-lopás, önmegtartóztatás, türelem, eltökéltség, könyörületesség, õszinteség, mértékletes étkezés és tisztaság: ez a tíz fõbb szabály. || 17 ||
Vezeklés, megelégedettség, hit, adakozás, Isten tisztelete, tantételek meghallgatása, szerénység, odaadás, mantrák recitálása (6) és áldozatbemutatás: ez a tíz kisebb szabály, ahogyan azt a jóga tankönyveiben jártasak tanítják. || 18 ||
 |
Íme az ászana (testtartás):
Tekintve, hogy az ászana a hatha elsõ része, elõször ezt magyarázom el. Elmagyarázok néhány ászanát, melyeket Vaszistha és más bölcsek, illetve Matszjéndra és más jógik is elismertek. || 20 || Helyezze a két lábfejét keresztben a két térdhajlatába. |
 |
Helyezze a bal bokáját a jobb oldalra hátulra, s ugyanúgy a jobbot a bal oldalra: ezt gómukha (tehénfej)-ászanának hívják, mert egy tehén fejéhez hasonlatos. || 22 || |
 |
Helyezze az egyik lábfejét a [másik] combhoz, majd a másik [lábszárra] a combját: ez a víra (hõs)-ászana.(7) || 23 || |
 |
A végbélnyílást elfedve keresztezze a két bokáját: ezt a jógában jártasak kúrma (teknõs)-ászana néven ismerik. || 24 || |
 |
Padma (lótusz)-ászanában (8) elhelyezkedve, dugja be kezeit a térdhajlatba, majd a földre támaszkodva emelkedjen fel: ez a kukkuta (kakas)-ászana. || 25 || |
 |
Kukkuta-ászanában, kezeit a tarkóján szszekulcsolva feküdjön a hátára, mint egy teknõsbéka: ez az utána-kúrma (hanyatt fekvõ teknõs)-ászana. || 26 || |
 |
Fogja meg a két nagylábujját, és húzza a fülei felé, mintha egy íjat feszítene meg: ezt nevezik dhanur (íj)-ászanának. || 27 || |
 |
Tegye a jobb lábát a bal combtõ alá, majd a jobb térdéhez kívül odahelyezett bal lábfejét megragadva fordítsa el a törzsét: ezt az ászanát tanította a tiszteletreméltó Matszjéndranátha [ez a atszjéndra-ászana] || 28 || A Matszjéndra-pozíció növeli a gyomortüzet, számos súlyos betegség hatásos ellenszere. |
 |
Lábát a földön bot-szerûen kinyújtva fogja meg a két lábfejét, és érintse meg homlokával a térdét: ezt hívják pascsima-uttána (hátsó nyújtás)-ászanának. || 30 || |
 |
A pascsima-uttána, a legkiválóbb ászana, hátulra [a szusumnába](11) viszi a levegõt. Növeli a gyomortüzet, karcsúsítja a hasat, egészségessé teszi az embert. || 31 || Támaszkodjon kezeivel a talajra, köldöktájon a könyökeire nehezedve. Egyenes tartással emelkedjen fel: ezt a pozíciót nevezik majúra (pávakakas)-ászanának. || 32 || |
 |
Feküdjön hanyatt a földön, mint egy halott: ez a sava (holttest)-ászana.
|
 |
Siva nyolcvannégy ászanát tanított. Sziddha (tökéletes), padma (lótusz), szinha (oroszlán) és bhadra (áldásos): ez az a négy. Az egyik [bal] sarkát tegye a gáthoz, a másikat pedig helyezze a nemi szervhez. |
 |
Azonban mások véleménye szerint, a bal bokát a nemi szervhez kell helyezni, és arra rá a másikat - ez a sziddha-ászana. || 38 || Ezt mondják sziddha-ászanának, bár vannak, akik vadzsra (gyémánt)-ászanaként ismerik.
|
Ahogyan a fõbb szabályok közül a mértékletes étkezést és a kisebb szabályok közül a nem-ártást,(12) az ászanák közül a sziddha-ászanát tartják legfõbbnek a sziddhák. || 40 ||
A nyolcvannégy testtartás közül állandóan csak a sziddhát gyakorolja. Ez tisztítja meg a hetvenkét ezer nádít.(13) || 41 ||
Ha egy jógi magába mélyed, mértékletesen étkezik, és tizenkét éven át a sziddha-ászanát gyakorolja, mindig eléri a beteljesülést. || 42 ||
Mi szükség a sok más testhelyzetre, ha tökéletes sziddha-ászanában ülve, a prána-levegõre (14) koncentrálva, és kévala-kumbhakát (15) végrehajtva könnyedén, önmagától létrejön az unmaní kalá (16) állapota? || 43 ||
Továbbá, ha egyedül a sziddha-ászana tökéletesen szilárd, akkor is könnyedén, önmagától létrejön a három bandha.(17) || 44 ||
Nincs a sziddhához hasonlatos ászana, nincs a kévalánál kiválóbb kumbhaka, nincs a khécsaríval egyenlõ mudrá, nincs a nádához fogható laja.(18) || 45 ||
Íme a padma-ászana:
 |
Azonban mások véleménye szerint, a bal bokát a nemi szervhez kell helyezni, és arra rá a másikat - ez a sziddha-ászana. || 38 || Ezt mondják sziddha-ászanának, bár vannak, akik vadzsra (gyémánt)-ászanaként ismerik.
|
 |
Helyezze két lábfejét gondosan a combjaira, talppal felfelé, és nyugtassa kezeit a combjain, tenyérrel felfelé. A tekintetét irányítsa az orra hegyére. Nyelvét a felsõ fogsor tövéhez téve, állát a mellkasra szorítva irányítsa lassan felfelé a levegõt. || 48 || Úgy tartják, hogy a padma-ászana minden betegséget elpusztít. A kezeket összetéve, igen szilárd padma-ászanában ülve, az állat erõsen a mellkasra szorítva, az elmében arra (19) koncentrálva, az apána-levegõt folyamatosan felfelé eresztve, és a belélegzett levegõt lefelé nyomva, a sakti (20) révén az ember eléri a páratlan felébredettséget. || 50 || Az a padma-ászanában ülõ jógi, aki a nádíkon át belélegzett levegõt visszatartja, kétségtelenül megszabadul. || 51 ||
|
 |
Íme a szinha-ászana: Tegye bokáit a herezacskó alá, a gát mindkét oldalára: a bal bokát jobbra, a jobbot pedig balra. || 52 || A két kezét széttárt ujjakkal tegye a térdeire. Ez a szinha-ászana, melyet a legkiválóbb jógik magasztalnak. |
 |
Íme a bhadra-ászana: Tegye bokáit a herezacskó alá, a gát mindkét oldalára: a bal bokát balra, a jobb bokát pedig jobbra. || 55 || Lábait két kézzel szorosan összezárva maradjon teljesen mozdulatlan: ez a bhadra-ászana, minden betegség elpusztítója. A tökéletes jógik Góraksa-ászanának hívják. || 56 ||
|
Az ászanák és bandhák végzésében fáradhatatlan, kiváló jógi a nádík megtisztítása végett végezzen mudrákat és más megtisztító gyakorlatokat.(21) || 57 ||
Ászanák, különféle kumbhakák, mudrá-gyakorlatok, majd a belsõ hangra való összpontosítás: ez a hatha-jógában a gyakorlás sorrendje. || 58 ||
Aki önmegtartóztató életet él, mértékletesen táplálkozik, lemondó és a jógának elkötelezett, az egy év múlva eléri a beteljesülést [sziddhává válik], semmi kétség. || 59 ||
Mértékletes étkezésnek azt nevezik, amikor az igen lágy és édes ételbõl egynegyedrészt meghagynak, és Sivának ajánlják fel. || 60 ||
A keserût, a savanyút, a csípõset, a sósat, a forrót, a zöldféléket, a fanyar zabkását, az olajosat, a szezám- és mustármagot, az alkoholt, a halat, a kecske- és más húsokat, az aludttejet, az írót, a bagolyborsót, a jujuba-gyümölcsöt,(22) az olajban sült pogácsát, a hingu-növényt (23) és a fokhagymát nem tartják megfelelõ ételnek. || 61 ||
Ne egyen újból felmelegített, fanyar, túl sós, ecetes, romlott vagy túl sok zöldséggel elkészített ételeket.
Kezdetben kerülje a tüzet, a nõket és az utazást. || 62 ||
Éppígy szól Góraksa intelme is:
Tartsa távol magától a rossz embereket, a tüzet, a nõket, tartózkodjon az utazástól, a hajnali fürdéstõl, a koplalástól, valamint a test egyéb sanyargatásától. || 63 ||
A búza, a rizs, az árpa, a hatvan napos rizs, a kiváló gabonamagvak, a tej, a ghí,(24) a cukor, a friss vaj, a finomított cukor, a méz,
a szárított gyömbér, a patóla25 és a többi négy zöldség, babfélék és az égi [esõ]víz: ezek a megfelelõ ételek a kiváló jóga-gyakorló számára. || 64 ||
A jógi egyen kedve szerint tápláló, édes, olajos, tejtermékeket tartalmazó, a testnedveket tápláló, megfelelõ ételeket. || 65 ||
Legyen bár fiatal, öreg avagy aggastyán, beteg vagy gyenge, ha fáradhatatlanul gyakorolja a jógát, eléri a beteljesülést. || 66 ||
Aki eltökélten gyakorol - eredményt ér el. Hogyan is érne el eredményt, aki nem gyakorol?
Csupán tankönyvek olvasgatásával nem teljesedik be a jóga. || 67 ||
A beteljesülésrõl szóló történetek nem kiváltói magának a beteljesülésnek, a [vezeklõ]ruha viselése sem.
Csak a gyakorlás vezet sikerre, ez az igazság, semmi kétség. || 68 ||
A hatha-jóga gyakorlatai között az összes testtartás, a különbözõ kumbhakák
és más fenséges cselekedetek, a rádzsa-jóga gyümölcsének beértéig használatosak. || 69 ||
Második tanítás
Ha az ászanákat már elsajátította az önmaga fölött uralkodó, megfelelõ és mértékletes táplálékot fogyasztó jógi, akkor a mester által tanított módon végezzen pránájáma-gyakorlatokat.(26) || 1 || Ha mozog a lélegzet, az elme is mozog, ha mozdulatlan, az elme is mozdulatlanná válik. Hogy a jógi szilárddá váljon, hajtsa a lélegzetet uralma alá. || 2 || Amíg a lélegzet a testben van, addig életnek hívják. A halál a lélegzet távozása, ezért a lélegzetet hajtsa uralma alá. || 3 || Ha a nádík szennyezõdésekkel telítettek, a levegõ semmiképpen sem haladhat középen.(27) Hogyan lehetséges így az unmaní-állapot, hogyan jöhet létre siker? || 4 || Amikor a nádík szennyezõdésekkel teli egész köre megtisztul, csupán akkor válik képessé a jógi a lélegzet összefogására. || 5 || Ezért végezzen rendszeresen pránájámát, szattvikus elmével,(28) hogy kitisztuljanak a szusumná-nádíban lévõ szennyezõdések. || 6 ||
Harmadik tanítás
Ahogy a sziklákkal és erdõkkel borított földeknek a kígyókirály az alapzata,(46) éppúgy az összes jóga-tantra alapja a Kundaliní-kígyó. || 1 || Miután a mester kegyébõl felébred az alvó Kundaliní, az összes lótuszt (47) és csomót átfúrja. || 2 || Akkor az üresség útja (48) a lélegzet királyi útjává válik, az elme nem kötõdik semmihez, és az elmúlás is kijátszható. || 3 || Szusumná (igen kegyes), súnjapadaví (üresség útja), brahmarandhra (brahma-üreg), mahápatha (nagy út), smasána (halottégetõ), sámbhaví (sambhu-i), és madhjamárga (középsõ út): ezek szinonimák. || 4 || Tehát minden erõnkkel végezzünk mudrá-gyakorlatokat, hogy fölébresszük a brahma-nyílás bejárata elõtt alvó istennõt.(49) || 5 ||
